Tíz éve született meg a hazai állatkertek működését szabályozó rendelet
(a magyar állatkertészet fejlődése az elmúlt évtizedben)
JÓ ÉVET ZÁRTAK A MAGYAR ÁLLATKERTEK

Az Európai Unió a vadon élő állatok állatkerti tartásáról szóló direktívája 1999-ben született meg, amikor a magyar állatkertészet helyzete több tekintetben is kritikus volt. A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés, a fejlesztési források hiánya okolható elsősorban azért, hogy az állatkertészet világszerte tapasztalható fejlődését alig követték, pontosabban követhették a hazai állatkertek. Ennek fényében nem csoda, hogy a stagnálás mellett az állatkertek társadalmi megítélése is rossz volt. Több vidéki állatkert bezárását is fontolgatták a tulajdonos önkormányzatok, de még a jobb állapotban lévők is számos megoldatlan problémával szembesültek – elérhető források nélkül.

Tíz éve született meg a hazai állatkertek működését szabályozó rendelet (3/2001. (II. 23.) KÖM-FVM-NKÖM-BM Együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól) az EU-s jogharmonizáció keretében. A rendelet az állatok tartási feltételei mellett számos egyéb kérdést is szabályozott, s átfogó jellegét tekintve az egyik legszélesebb tartalmú hasonló jogszabály volt az Európai Unióban. Nemcsak részletes minimum feltételeket szabott fajok, állatcsoportok szerinti lebontásban, hanem az állatkertek működtetésével, engedélyek beszerzésével és az ott dolgozók végzettségének előírásaival is foglalkozott. Meghatározták az állatkertek felügyeletének hatósági felelősségi rendszerét is.

A rendelet első változata azonban túl rövid határidőt, és néhány szakmailag megkérdőjelezhető követelményt szabott, ezért a Magyar Állatkertek Szövetsége kezdeményezte módosítását. Ennek eredményeként a rendeletet számos ponton finomították, s a 2003-ban így módosított jogszabály alkalmassá vált a gyakorlati megvalósításra. A rendelet előírásainak szigorára még így is jellemző, hogy a minimális feltételeinek sok nyugat-európai állatkert sem felelne meg teljes mértékben.

Nem kevésbé jelentős az, hogy a kormányzat (az önkormányzati és a kultusztárcák költségvetési forrásaiból) támogatási forrást is biztosított a magyar állatkertek számára az előírt állattartási feltételek teljesítésére 2003 és 2007 között. A támogatás révén valósulhatott meg az a gyors fejlődés, amely által a támogatást jól kihasználó MÁSZ tag állatkertek színvonala jelentősen emelkedett és állatvédelmi helyzetük ugrásszerűen javult. 2008-ig összesen kb. 3,5 millió euró (kb. 1 milliárd  Ft 5 év alatt) költségvetési támogatást kaptak a Magyar Állatkertek Szövetségének intézményei, s ehhez a tulajdonos helyi önkormányzatok és az állatkertek maguk is állítottak forrásokat. A támogatási pályázaton nyert források felhasználását az illetékes szervek ellenőrizték. A fejlesztéseknek nyomán a magyar állatkertekben nem csak megszűntek az elfogadhatatlan, az állatok jólétét nem biztosító létesítmények, hanem a magyar állatkertészet társadalmi megítélése is sokat javult, sőt kifejezetten pozitív hozzáállás tapasztalható. Mindez nyomon követhető a látogatottsági adatokon, a közvélemény kutatások eredményein, és az „állatkerteken kívül”, például a médiában is.

Jelenleg a Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) a következő tagokból áll:

Állatkert Település Látogatószám (2011) Tagság

Budakeszi Vadaspark

Budakeszi

155 000

 

Fővárosi Állat- és Növénykert

Budapest

1 000 000

EAZA, WAZA

Nagyerdei Kultúrpark

Debrecen

188 500

EAZA

Xantus János Állatkert

Győr

130 000

EAZA candidate

Jászberényi Állat- és Növénykert

Jászberény

65 000

EAZA

Kecskeméti Vadaskert

Kecskemét

52 450

 

Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Miskolc

79 555

 

Nyíregyházi Állatkert

Nyíregyháza

430 000

EAZA, WAZA

Pécsi Állatkert

Pécs 95 000  

Szegedi Vadaspark

Szeged 184 000 EAZA, WAZA

Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark

Veszprém 250 000 EAZA
  Összesen: 2 629 505*  

*2010-ben 2 489 390 fő volt a látogatószám, tehát az emelkedés a gazdasági válság ellenére 5%-os

A MÁSZ állatkertjei közül hat tagja az EAZA-nak (Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége) (és egy további éppen kandidál a tagságra), négy pedig a WAZA-nak (Világ Állatkertjeinek és Akváriumainak Szövetsége). A MÁSZ etikai szabályzata megfelel az európai normáknak, így valamennyi magyar állatkert az állatok jólétének biztosítására törekedve a következő alapelvek szerint működik:

„az általuk gondozott állatok részére lehetőleg optimális feltételeket biztosítsanak, tekintettel a faji, egyedi, ivari, élettani, környezeti igényekre és szükségletekre, biztosítják a gyűjteményükben lévő állatok biztonságos elhelyezését és bemutatását, és szállítását,  megteremtik az alapjait annak, hogy a nyilvánosság minél jobban megismerje a Föld
élővilágát és minél tájékozottabb, elkötelezettebb legyen a természet megőrzésének,
megmentésének érdekében.”

Az állatkertekben élő állatok tartási feltételeinek javítása állandó megújulást kíván, amelyhez jelenleg központi költségvetési támogatás nem áll rendelkezésre, de az uniós források felhasználása is nyit új lehetőségeket a fejlődésre, amelyekkel több magyar állatkert élt is – olyannyira, hogy Magyarország legtöbb látogatót vonzó belépőjegyes turisztikai és kulturális attrakciói között egyre több állatkert van – az első 12 legnagyobb hazai turisztikai attrakció között 6 az állatkert. Mindez foglalkoztatási, gazdasági és regionális jelentőséget is ad a magyar állatkertészetnek.

A magyar állatkertek működése azonban nem korlátozódik az állatok tartására, szaporítására és bemutatására. Az egyik legfontosabb feladat, az oktatási, nevelési munka hatékonyságát jól jellemzi az, hogy 2010-ben 322 344 fő vett részt az állatkertek oktatási programjain, amelynek összóraszáma: 5 978 óra volt. Ehhez az állatkertek semmiféle állami támogatást nem kapnak, sőt, tanulóknak szóló kedvezményekkel, sokszor ingyenes foglalkozások, programok biztosításával maguk segítik a gyermekek és felnőttek környezeti nevelését.

Szintúgy nem kapnak az állatkertek központi támogatást a vadmentő tevékenységükért. 2000-től 2010-ig összesen kb. 25 ezer vadon született megsérült vagy elárvult állat, elsősorban vadmadár, vagy csempészett hüllő került a regionális mentőközpontokként működő állatkertekbe, ahol azok jelentős részét sikerült a biztos pusztulástól megmenteni, majd a természetbe visszaengedni.

A modern állatkertek nem csak az ex situ természetvédelemben játszanak fontos szerepet, hanem az ún. in situ projektekben is, mind az anyagi hozzájárulásokkal, mind szakemberek biztosításával. Bár a magyar állatkertek anyagi lehetőségei sokkal korlátozottabbak, mint nyugati partnereiké, mégis számos természetvédelmi programot támogatnak, mind az országon belül, mind külföldön (pl. vadmacska-kutatás, vidra monitoring, rákosi vipera program, vagy a fakó keselyűk védelme Horvátországban, illetve élőhelykutatás Indonéziában).

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a Magyar Állatkertek Szövetségének tagjai alapvetően jól vizsgáztak a XXI. század első évtizedében, és az EU elvárásoknak is megfelelnek. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek a magyar állatkertészet előtt megoldandó problémák. A forráshiány továbbra is gond, de erre már nem reménytelen helyzetben lévő intézményeknek kell reagálni. Ugyan valamennyi problémát egyszerre nem lehet megoldani, a fejlődést nem lehet megállítani. Másrészt újabb magán-állatkertek is létesültek az utóbbi évtizedekben, amelyek működését ugyanolyan hatósági felügyeltnek kell kísérnie, mint az önkormányzati állatkertekét.

Biztos, hogy a magyar állatkertészet 2011 végén messze jobb kondícióban van, mint amilyenben tíz éve volt, s a világ élvonalához sokat közeledve várja az újabb évtized kihívásait. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon komoly figyelmet fordítottak az EU állatkerti direktívája elvárásainak a hazai jogrendbe, a hatósági munkába, és ami a legfontosabb, az állatkerti szakmában való alkalmazására.

 

Magyar Állatkertek Szövetsége
    www.zoo.hu

J o o m l a T e m p l a t e - by J o om l a g e . c o m