Budapest Fővárosi Állat- és Növénykert

Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, és leglátogatottabb kulturális intézménye. Budapest XIV. kerületében, a világ legrégebbi polgári közparkjának számító Városligetben található. Az év minden napján nyitva tart, és mind személygépkocsival, mind a fővárosi tömegközlekedési eszközökkel (földalatti vasút, 4-es, 20-as és 30-as autóbusz, 72-es, 75-ös és 79-es trolibusz) könnyedén megközelíthető.

A bemutatott állatgyűjtemény gazdagságára jellemző, hogy a fajok száma európai összehasonlításban is átlagon felülinek számít. Különösen gazdag a főemlősök (majmok, félmajmok és rokonaik) gyűjteménye, olyan ritkaságokkal, mint az aranyhasú mangábé, amely az egész világon csak tíz állatkertben látható. A majmok közül természetesen a gorillák és az orangutánok a legkedveltebbek. A főemlősökhöz hasonlóan nagy népszerűségnek örvendenek a nagymacskák (oroszlán, szibériai tigris, perzsa leopárd) és a nagytestű növényevők, így a zsiráfok, az elefántok, az orrszarvúak és a vízilovak is. Utóbbi állatfaj 1893 óta megszakítás nélkül látható Budapesten. Említésre érdemes a gazdag tengeri akvárium, a nyári szezonban látogatható Lepkekert és a Nagy-tó vízimadarainak sokasága, valamint a 2008 tavaszán érkezett komodói varánusz. Ez utóbbi Európában csak tizennégy állatkertben tekinthető meg.

A kert botanikaJegesmedve Budapesteni gyűjteményének legszembetűnőbb része a dendrológiai kollekció, vagyis a fák és fás szárú növények gyűjteménye. Érdemes felkeresni a Pálmaházat, a Japánkertet és a Bonsai pavilont is!

Az Állatkert területén nemcsak a kert gyűjteményébe tartozó élőlények láthatók, hanem saját jószántukból megjelenő hazai, vadon élő fajok is, akik természetes élőhelyként használják az intézmény területét. Rendszeresen költenek a tőkés récék, a kormoránok és a szürkegémek, de számos puhatestű (főleg éti és meztelen csigák), illetve különféle hüllők (főként a fali gyík) is jól érzi magát a kertben. A város szívében található fontos élőhelyként a kert területe természetvédelmi oltalom alatt áll.

Az 1866-ban megnyílt intézmény nemzetközi viszonylatban is a legrégebbi, legpatinásabb állattartó kertek egyike. Különleges épületei is e gazdag múlt örökségéből származnak. A legrégebbi épület (Bagolyvár) a megnyitás évéből való, az állatházak többsége azonban 1909 és 1912 között épült, Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél, Végh Gyula és mások tervei alapján. Az Elefántház helyreállítása 2000-ben elnyerte az Europa Nostra díj aranyérmét. Maga az Állatkert, mint funkcionálisan összetartozó építmények összessége, műemléki védettséget élvez.

A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan a Fővárosi Állat- és Növénykert is kiterjedt természetvédelmi, oktató és kutató tevékenységet folytat a veszélyeztetett fajok védelme, a környezettudatos szemlélet formálása és az élővilág jobb megismerése érdekében. Ugyanakkor fontos tevékenysége a természetközeli szabadidős program biztosítása. A bemutatott állat- és növénygyűjteményen, és a különleges értéket képviselő épített környezeten kívül az intézmény számos további szabadidős és kényelmi szolgáltatást kínál látogatóinak, az időszaki kiállításoktól kezdve a térhatású mozin át az elektromos "kisvonatig". A látogatók kényelmét önkiszolgáló étterem, kávézó, tejcsarnok, számos falatozó, kürtőskalácsos, nagy kapacitású mosdók, pelenkázó szolgálja. A kerekesszékkel közlekedők számára a közlekedést akadálymentesítő rámpák segítik, a vakok és gyengénlátók ismeretszerzését pedig tapintható kisplasztikák és braille-írásos feliratok segítik.

Budapest Fővárosi Állat- és Növénykert

Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, és leglátogatottabb kulturális intézménye. Budapest XIV. kerületében, a világ legrégebbi polgári közparkjának számító Városligetben található. Az év minden napján nyitva tart, és mind személygépkocsival, mind a fővárosi tömegközlekedési eszközökkel (földalatti vasút, 4-es, 20-as és 30-as autóbusz, 72-es, 75-ös és 79-es trolibusz) könnyedén megközelíthető.

A bemutatott állatgyűjtemény gazdagságára jellemző, hogy a fajok száma európai összehasonlításban is átlagon felülinek számít. Különösen gazdag a főemlősök (majmok, félmajmok és rokonaik) gyűjteménye, olyan ritkaságokkal, mint az aranyhasú mangábé, amely az egész világon csak tíz állatkertben látható. A majmok közül természetesen a gorillák és az orangutánok a legkedveltebbek. A főemlősökhöz hasonlóan nagy népszerűségnek örvendenek a nagymacskák (oroszlán, szibériai tigris, perzsa leopárd) és a nagytestű növényevők, így a zsiráfok, az elefántok, az orrszarvúak és a vízilovak is. Utóbbi állatfaj 1893 óta megszakítás nélkül látható Budapesten. Említésre érdemes a gazdag tengeri akvárium, a nyári szezonban látogatható Lepkekert és a Nagy-tó vízimadarainak sokasága, valamint a 2008 tavaszán érkezett komodói varánusz. Ez utóbbi Európában csak tizennégy állatkertben tekinthető meg.

A kert botanikaJegesmedve Budapesteni gyűjteményének legszembetűnőbb része a dendrológiai kollekció, vagyis a fák és fás szárú növények gyűjteménye. Érdemes felkeresni a Pálmaházat, a Japánkertet és a Bonsai pavilont is!

Az Állatkert területén nemcsak a kert gyűjteményébe tartozó élőlények láthatók, hanem saját jószántukból megjelenő hazai, vadon élő fajok is, akik természetes élőhelyként használják az intézmény területét. Rendszeresen költenek a tőkés récék, a kormoránok és a szürkegémek, de számos puhatestű (főleg éti és meztelen csigák), illetve különféle hüllők (főként a fali gyík) is jól érzi magát a kertben. A város szívében található fontos élőhelyként a kert területe természetvédelmi oltalom alatt áll.

Az 1866-ban megnyílt intézmény nemzetközi viszonylatban is a legrégebbi, legpatinásabb állattartó kertek egyike. Különleges épületei is e gazdag múlt örökségéből származnak. A legrégebbi épület (Bagolyvár) a megnyitás évéből való, az állatházak többsége azonban 1909 és 1912 között épült, Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél, Végh Gyula és mások tervei alapján. Az Elefántház helyreállítása 2000-ben elnyerte az Europa Nostra díj aranyérmét. Maga az Állatkert, mint funkcionálisan összetartozó építmények összessége, műemléki védettséget élvez.

A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan a Fővárosi Állat- és Növénykert is kiterjedt természetvédelmi, oktató és kutató tevékenységet folytat a veszélyeztetett fajok védelme, a környezettudatos szemlélet formálása és az élővilág jobb megismerése érdekében. Ugyanakkor fontos tevékenysége a természetközeli szabadidős program biztosítása. A bemutatott állat- és növénygyűjteményen, és a különleges értéket képviselő épített környezeten kívül az intézmény számos további szabadidős és kényelmi szolgáltatást kínál látogatóinak, az időszaki kiállításoktól kezdve a térhatású mozin át az elektromos "kisvonatig". A látogatók kényelmét önkiszolgáló étterem, kávézó, tejcsarnok, számos falatozó, kürtőskalácsos, nagy kapacitású mosdók, pelenkázó szolgálja. A kerekesszékkel közlekedők számára a közlekedést akadálymentesítő rámpák segítik, a vakok és gyengénlátók ismeretszerzését pedig tapintható kisplasztikák és braille-írásos feliratok segítik.

Adatok tükrében

Cím: 1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12.

GPS: 47.518021, 19.07757
Telefon: +36 1 273-4900
Fax: +36 1 273-4901
Honlap: zoobudapest.com
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Facebook: LINK
Támogatás: Alapítvány a Budapesti Állatkertért
Adószám: 18008481-2-42
Alapítás éve: 1866
Terület: 10,7+6,5+0,5 hektár
Fajok, fajták száma*: 949 állatfaj és közel 2.000 növényfaj
Egyedek száma*: 10.069
Ismeretterjesztés, oktatás (2014): 12.701 óra és 825.647 fő
Igazgató: Dr. Persányi Miklós
Dolgozók létszáma (2014): 186
Látogatók száma (2014): 1.076.959
Tagság: MÁSZ, WAZA, EAZA, ISIS, EUAC, EAZWV, IZE, BGCI, MABOSZ, MME
*2015. január 1-én

 

A természet védelmében

Aranyhasú mangábéA magyar főváros állatkertje kiterjedt természetvédelmi munkát folytat. Ennek egyik fontos eleme az élőhelyen kívül történő, úgynevezett ex situ fajmegőrzés, amelynek keretében számos veszélyeztetett állatfaj állatkerti tenyészprogramjában vesz részt. A természetvédelmi tevékenységhez tartoznak a szabad természetben folyó (in situ) programok és együttműködések, például a fakókeselyű, a rákosi vipera, a földikutya vagy éppen vidra védelme és természetvédelmi kutatása érdekében. A kert egy nemzetközi magbanki programban is részt vesz. Jelentős a természetvédelmi egyezmények betartásában való részvétel egy természetvédelmi mentőközpont fenntartásával. Fontos szerep jut a madármentő állomásnak is, amely a legtöbb madarat menti meg az ország összes ilyen jellegű mentőállomása közül. Az évente behozott mintegy 600, javarészt védett madár mellett kisemlősök (sünök és denevérek) mentésével is foglalkoztak az itt dolgozó szakemberek.

 

Fotó: aranyhasú mangábé

Szavanna-komplexum

ZsiráfA 2008-ban megnyílt Szavanna kifutó - a hozzá tartozó istállóépületekkel együtt - a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legnagyobb területű létesítménye. A tágas szabadkifutóban elsősorban a nagytestű afrikai patások, köztük a zsiráfok, a szélesszájú orrszarvúak, számos antilopfaj, Mhorr-gazellák, valamint különféle madarak, köztük struccok, nílusi ludak és fehér gólyák kaptak helyet. Az istállóépületben az említett állatok belső férőhelyein túl terráriumokban kerülnek bemutatásra az afrikai szavannák apróbb termetű lakói, a kisemlősöktől a hüllőkön át egészen az ízeltlábúakig. A bemutatóhely különlegessége, hogy gazdag néprajzi gyűjteményt is felvonultat, felvillantva ezzel az afrikai emberek és a természet kapcsolatának több évezredes történetét.

 

Fotó: zsiráfcsikó

Mérgesház

Komodói sárkányA 2009-ben megnyitott Mérgesház elsősorban a mérget termelő, méreggel ölő élőlények bemutatóhelye, habár babirusszák, tigrispitonok és más nem mérges állatok is helyet kaptak benne. Az épület tetőterében kialakított mérgeskígyó bemutató Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye. A terráriumokban tizenhat faj ötvennél is több egyede kerül bemutatásra. A kígyók között számos különösen veszélyes faj is bemutatásra kerül, így gaboni viperát (a legnagyobbra növő, legnagyobb fogú, és legtöbb mérget termelő mérgeskígyó), a gyémánt csörgőkígyót (Észak-Amerika legveszélyesebb mérgeskígyója) és a puffogó viperát (a legtöbb halálos kígyómarást okozó faj Afrikában) is láthatja a nagyközönség. A különlegességek közé tartozik a lándzsakígyó, valamint a kelet-afrikai zöld mamba is. Említést érdemel a viperák sokfélesége: a hazánkban is honos fajok mellett miloszi és levantei viperát, sőt ukrán sztyeppi viperát is bemutatnak a terráriumokban. A bemutatóhely különleges figyelmet fordít a rákosi viperának, amely hazánk legritkább és legveszélyeztetettebb hüllőjének számít, és amelynek vadonbeli védelmében - egy uniós LIFE+ program keretében a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz. A Mérgesházban kapott helyet a komodói sárkány is. Erről az állatfajról csak az elmúlt években bizonyosodott be kétséget kizáróan, hogy a szájüregében méregtermelő mirigyek találhatóak.

Fotó: komodói sárkány

Ausztrálház

RovarházA 2010 elején megnyílt Ausztrálházban bemutatott állatfajokat úgy válogattuk össze, hogy a gyűjtemény széles keresztmetszetet adjon a helyi élővilág sokféleségéből. Az ízeltlábúak köréből például két olyan faj is bemutatásra kerül, amely növénynek álcázza magát. A koronás levéllábú sáskáknak ez olyan jól megy, hogy nemcsak a kinézetük emlékeztet egy elszáradt levélre, hanem enyhe légmozgáskor is úgy himbálóznak, mintha csak levelek lennének (ez az ún. "szélmimézis"). Ráadásul még a petéik is apró magokra emlékeznek. A húszcentisre is megnövő ausztrál óriás botsáskák a fák ágacskáihoz hasonlítanak, és különlegességük abban rejlik, hogy képesek a szűznemzésre is, azaz a nőstényeknek nincs feltétlenül szükségük hímre a peterakáshoz. A bemutatott ízeltlábúak közül említést érdemel még a takácshangya, a világ legnagyobbra növő ismert csótányfajának számító rinocérosz csótány, valamint az ugyancsak nagy méretű, veszedelmesnek tűnő, ám az emberre nézve teljesen veszélytelen ausztrál vadászpók is. A ház végében lévő medencénél a kalászhalak öt különféle fajával ismerkedhet meg a látogató. A kétéltűeket elsősorban a - magyarországi rokonánál lényegesen nagyobb - ausztrál óriás levelibéka képviseli. Ugyanakkor helyet kapott a bemutatóban az aga varangy is, amely ugyan eredetileg Közép- és Dél-Amerikában honos, azonban az 1930-as években Ausztráliába is betelepítették, a cukornád egyik kártevője elleni biológiai védekezés céljából. A telepítés nem várt következménye, hogy az elszaporodott aga varangyokat számos őshonos állat zsákmánynak tekinti, ám a békák mérgétől maguk is elpusztulnak. Ausztrália különleges hüllőkben is gazdag, így ezek az állatok sem hiányozhatnak az Ausztrálházban bemutatott élőlények közül. A bizarr külsejű gallérosgyíkon kívül többféle agáma, szkink, varánusz és édesvízi teknős, sőt a dzsungel szőnyegpiton is megtalálható a gyűjteményben. A déli kontinens madárvilágát nyolc különféle papagájfaj, gyémántgalamb és vagy tucatnyi pintyfaj jeleníti meg az új állatházban. Az egyik röpdét ráadásul úgy alakították ki, hogy az egy ausztrál parkra emlékeztessen. A számunkra egzotikus szárnyasok ugyanis arrafelé a nagyvárosi parkok gyakori vendégeinek számítanak. Az Ausztrálház egyik csarnokát "alkonyati" állatbemutatónak alakították ki. Itt tehát olyan állatokat láthat a közönség, amelyek elsősorban alkonyatkor, illetve az éjszakai órákban aktívak. Legnagyobb részük az emlősök, és ezen belül az erszényesek közé tartozik. Az ecsetfarkú patkánykenguru őshazájában kifejezetten ritkuló, fenyegetett fajnak számít. A törpe tollfarkúerszényes mindössze 6-8 cm-es, de akár 10-20 métert is képes siklani a levegőben. Hasonló bravúrra képes az édes táplálékok iránti lelkesedése miatt "cukormókusnak" is becézett kis siklóerszényes. A fák ágai között a kúszóerszényeseket képviselő egyszínű kuszkusz lelt új otthonra, és ugyanitt kaptak helyet a valódi méhlepényes emlősök közé tartozó repülőkutyák, más néven gyümölcsevő denevérek is.

HangyászsünAz Ausztrálház szomszédságában lévő terület, az úgynevezett „ausztrál zóna” az elmúlt években további újdonságokkal is bővült. Az egyik szomszédos épület 2011 óta csupaszorrú vombatoknak ad otthont. Ez az erszényes az állatkertekben rendkívül ritkán látható: Magyarországon csak itt, de egész Európában is csak 2-3 helyen mutatnak be vombatokat. A Tasmaniából érkezett vombatpár nagyszerűen érzi magát budapesti otthonában, olyannyira, hogy 2013-ra kölykük is született. Ez nagyon jelentős szakmai eredmény, hiszen európai állatkertben utoljára húsz éve volt vombat szaporulat. A vombathoz hasonló ritkaságnak számít a rövidcsőrű hangyászsün, amely a tojásrakó emlősök közé tartozik, ahová egyébként a kacsacsőrű emlős is. Hangyászsünöket utoljára 1917-ben láthatott a hazai közönség, akkor is Budapesten. A jelenleg bemutatott állatok 2013-ban érkeztek. Ugyanebben az évben a hangyászsünök szomszédságában egy újabb bemutatóhelyet is kialakítottunk az erszényesek közé tartozó kovarik, illetve foltos erszényesnyestek számára.

Fotó: rövidcsőrű hangyászsün

Világra szóló orrszarvú szaporulat

Orrszarvú borjú2007. január 23-án Budapesten látott napvilágot a világ első, mesterséges termékenyítés eredményeként született orrszarvúja! A Layla névre keresztelt orrszarvú borjú világra jövetele annak a nemzetközi együttműködésnek az eredménye, amely a kétezres évek elején kezdődött a berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (IZW) szaporodásbiológiai kutatócsoportja, a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem és a Fővárosi Állat- és Növénykert részvételével. Időközben egy újabb orrszarvú borjú is született Budapesten: Lisimba 2008. október 22-én jött a világra, ugyancsak mesterséges termékenyítés eredményeként, amelyhez ez alkalommal fagyasztva tartósított ivarsejteket használtak fel. Ilyen módon ugyancsak nem született korábban orrszarvú. Ezek a jelentős eredmények nemcsak az "elsőség" miatt fontosak, és nem is csak azért, mert végre magyarországi állatkertben is született orrszarvú, hanem azért is, mert e két születés fontos lépés ahhoz, hogy a mesterséges termékenyítés széles körben alkalmazható biotechnológiai módszer lehessen az orrszarvúaknál, ami fontos új eszközt adna a természetvédelem kezébe. A budapesti orrszarvúak világra jövetele így a vadon élő orrszarvúak számára is új esélyeket jelent!

 

Fotó: Layla, a szélesszájú orrszarvú borjú

J o o m l a T e m p l a t e - by J o om l a g e . c o m